Ilyen is lehet egy fesztivál

Ilyen is lehet egy fesztivál

2017 szeptember 23-án került megszervezésre az Ő az út ifjúsági keresztény zenefesztivál Marosszentgyörgyön.

Amikor megtudtam, hogy idén is lesz fesztivál, nem hezitáltam sokat, jelentkeztem önkéntesnek, még mielőtt meg hírdették volna, hogy ez lehetséges. Miért? Mert olyan jó érzés az Úrnak szolgálni, és hozzájárulni a saját kis feladatom elvégzésével egy ilyen rendezvény megvalósulásához.

A fesztivál előtti napon az önkéntesekkel összegyültünk előkészíteni mindent az érkezők számára.

Mikor elérkezett a szombat reggel, már nagy lázban voltunk. Minden készen állt, és tárt karokkal fogadtuk a résztvevőket. Több száz fiatal, gyerek és felnőtt érkezett. S bár az idő kicsit szomorkás volt, az emberek annál inkább boldogabbnak tűntek. Öröm volt körül nézni, megajándékozni egy meleg öleléssel és egy kedves mosollyal a messziről érkezett ismerősöket, barátokat. Számomra ez okozza mindig a legnagyobb örömet: a találkozás. Találkozás olyan fiatalokkal, akikből árad a szeretet, és akikkel közös a célunk, hisz mind az Urat jöttünk dicsérni. Különösen örültem, hogy én feleltem a Facebook-keretért, amivel a résztvevők fényképet készíthettek, mert így sok emberrel szóba állhattam, beszélgethettem velünk, sőt többen megkértek, hogy készítsünk közös fotót is. Jó érzéssel töltött el átadni az embereknek az Úr szeretét csupán ezekkel az apró gesztusokkal.

Az est különleges fellépője volt Pintér Béla, akivel sokaknak régi álma volt találkozni. Bár én már hallhattam őt élőben, mégis hatalmas élmény volt közelebbről találkozni vele, közös fotót készíteni, és felemelő érzés volt, hogy a mi kis közösségünknek ilyen fantasztikus koncertet adott. S bár az eső közben eleredt, senki nem hátrált meg. Előkerültek az esernyők és az esőkabátok, de ha nem volt, az se okozott problémát, folytatódott a tombolás. Dicsértük az Urat teljes szívünkből.

Erdély rengeteg pontjáról érkeztek résztvevők. Több száz kilométer választ el minket egymástól, mégis olyan jó, hogy ez a fesztivál összehozott minket. Újból egy lehetett a szívünk-lelkünk. Együtt lehettünk, ápolni tudtuk egymással a kapcsolatot, és megígérhettük egymásnak, hogy a következő rendezvényen találkozunk.

Fülöp Beáta